Go52

A Zemplénben már a 13. század óta folyik a nemesfém - arany és ezüst - bányászata Telkibánya környékén, a sok millió évvel ezelőtt történt vulkáni tevékenységek következményeként, aminek köszönhetően különböző ásványkincsek keletkeztek. Telkibányát már 1341-ben királyi bányatelepként említették, első virágkorát az Anjouk idejében élte, majd a 16. században, végül pedig a 18. század második felében Mária Terézia uralkodása idején. A település környékén ma is nagy számban találunk a bányászatra utaló jeleket, emlékeket. Az aranybányászat központja a Gyepű-hegy, Kánya-hegy környékén található, ami egészen a Fehér-hegyig húzódik, elsősorban ezen a területen találjuk a számtalan horpát, a későbbi tárókat. Ezek egy nagy területen szétszórva találhatók és az Aranyásók útja elnevezésű tanösvényen haladva közelíthetők meg, közülük a Teréz és a Mária táró járható, látogatható.

A Tokaji hegységben több bánya maradványát is megtalálhatjuk, ilyen például a Megyer-hegyi, ahol a 15. századtól egészen a 20. század elejéig folyt a munka, ma pedig az egyik leglátogatottabb turista látványosság. A bányát az évszázadok során feltöltötte az esővíz, így kialakult egy tengerszem, ami lenyűgöző látványt nyújt a hatalmas kőfalak között elhelyezkedve. Ha még jobban elmélyülnénk a kövek sokszínűségében, érdemes meglátogatni a Csurgókúti kőfejtőt is a Tokaji-hegységben, ahol olyan kőzeteket találhatunk, mint a hematit, a kvarc vagy az opál. Amennyiben szívesen indulnánk neki a felfedezőútnak kísérettel, Bartók József vagy ahogy mindenki ismeri, Telkimanó segítségével csodás helyeket és történeteket ismerhetünk meg szerte a Zemplénben, köveken innen és túl.

Nemes táj, nemes fémek

Élő történetek